Az elektronikus vezérlőrendszerek nélkülözhetetlen összetevőjeként a relék az áramköri diagramokban és az érintkezési konfigurációkban vannak ábrázolva, amelyekben minden elektronikus alkatrész-szakértőnek jártasnak kell lennie. Ez a cikk célja, hogy alapos áttekintést nyújtson a relék elektromos szimbólumainak és a kapcsolataik formájának formájában., és olyan szisztematikus megértési keret biztosítása érdekében, amely elősegíti ennek a kritikus elemnek a funkcióinak és alkalmazásainak mély megértését.
Mindenekelőtt a relé tekercsét általában egy vagy több párhuzamos téglalap alakú szimbólum képviseli az áramköri rajzban, hogy egyértelműen jelezze annak létezését.Ha egy relét két tekercskel konfigurálnak, ennek megfelelően két ilyen szimbólum jelenik meg az áramköri rajz mellett.A megkülönböztetés és azonosítás érdekében minden téglalap alakú szimbólumot a relé speciális "j" szöveges szimbólumával jelöljük meg belsejében vagy mellé.Ez a jelölési szabály biztosítja az áramkör kialakításának tisztaságát és következetességét.
Két alapvető reprezentációs módszer létezik a kapcsolatok továbbítására, hogy megbirkózzon a különböző áramköri tervezési igényekkel.Az egyik módszer az, hogy az érintkezőket közvetlenül a tekercset ábrázoló téglalap alakú szimbólum egyik oldalára húzza, és ezt a módszert széles körben alkalmazzák annak intuitivitása miatt.Egy másik módszer az, hogy az érintkezőket az áramköri csatlakozás speciális igényei szerint eloszlatják a megfelelő vezérlőáramkörökbe.Ehhez szükség van a következetes szöveges szimbólumok jelölésére ugyanazon relé és a megfelelő tekercsek érintkezései mellett, és az érintkezési csoportok számozását az egyszerű megkülönböztetés és azonosítás érdekében.
Ezenkívül a relé érintkezési konfigurációja három alaptípusra osztható, mindegyik típusnak megvan a sajátos szimbolikus ábrázolása és működési alapelve.Az első a mozgó érintkező (H típus), amelyet nyitott állapotban jellemez, ha a tekercs nem energiájú;És amint a tekercs energiát felgyorsított, az érintkezők bezáródnak.Az ilyen típusú érintkezést "H" jelöli, amely intuitív módon tükrözi annak "szoros" műveleti jellemzőit.Másodszor, a mozgó megszakító érintkező (D típus) pontosan ellentétes a mozgó típusú típusgal.Az érintkező bezárva van, ha nem energiájú, és az érintkezés nyitva van az energiával.A "D" jelöléssel jelöli, hogy jelezze annak "ki" funkcióját.-Végül, a Transfer Contact (Z típus) bonyolultabb vezérlési funkciókat biztosít.Három érintkezőből áll, beleértve egy mozgó érintkezőt és két statikus érintkezőt.Különböző elektromos állapotokban a mozgatható érintkezés válthat az egyik statikus érintkezésre a másikra, ezáltal befejezve az államkonverziót.Ezt a kapcsolattartó csoportot a "Z" azonosítja.
A fenti részletes elemzés révén nemcsak egyértelműen megértjük a relék ábrázolási módszerét az áramköri diagramokban és a kapcsolattartók konfigurációs típusaiban, hanem mélyreható vitát folytatunk a különféle kapcsolatok működési alapelveiről és alkalmazásairól.Ez a szisztematikus megértés nemcsak az elektronikus alkatrész -szakértők alapvető készségeinek része, hanem nélkülözhetetlen ismeretek is az elektronikus vezérlőrendszerek tervezése és optimalizálásakor.